Egy homályos pormederi pletyka
Az utcán mindig nyitott szemekkel és fülekkel járok-kelek. Szakmámhoz szükségem is van a legapróbb információkra, ezért kitanultam már a dolog csínját-bínját.
No, hát az utóbb időben egy érdekes nevet hallottam több felé is. Általában árnyak között, félhomályban, eldugott zugokban vagy névtelen beivókban hallani, egy férfi nevét, ki szervezkedik. Valami Rickard. Nem tudom pontosan, mit akar ez a férfi, de egy biztos, sorra győzi meg a klánokat, hogy álljanak mellé.
Talán az eltűnt toronyurak helyére akar kerülni? Nem tudom még, mivel veszi meg a klánokat, nem tudom még, mivel győzi meg esetleg őket… Talán valami rettenetest lebegtet meg előttük… utánajárok majd.
De az biztos, rosszban sántikál… Jobb lenne, ha mindenki vigyázna vele. Nehogy a végén túl nagy legyen a hatalma…
Arénabeli megemlékezés
Véget ért hát a nagy rendezvénynek induló megemlékezés, mely Matt Siran, a Kapuőrök kapitánya, Nutah prófétája emlékére rendeztetett.
Bőven folyt az ital, étel volt bőven, s a betérőket programokkal szórakoztatták.
Edmond, Matt Siran végakratának eleget téve, a vagyonát nem sajnálva rendezte meg az eseményt. Az hét napig tartó rendezvényen végig jelen volt, egyesek azt suttogták, hogy nem is aludt. Mások hozzátették, hogy nincs is szüksége ilyenekre, Nutah táplálja erővel.
A részvétel Pormeder lakosságához képest nem volt túl nagy. A kalandorok szerencsevadászok, a klánok messze elkerülték ez idő alatt az Aréna homokját. Ám a köznép jelen volt, s a rendezvény nyugalomban lezajlott, rendzavarás nélkül. Mely csodaszámba menő dolognak számít, főként, hogy nem láttak egy kapuőrt se a környéken.
A programok változatosak voltak:
Edmond terjesztette a hitet, bemutatva Nutah erejét. Házasulni vágyókat adott össze, megajándékozva őket Nutah ajándékával. Egy megérzéssel, mellyel mindig tudják ha a másik közelébe kerülnek, még ha azt nem is látják.
Ezután több napos harci verseny vette kezdetét, melynek győztese ezer arannyal gazdagodott.
Itt megjegyzem a verseny cseppet sem hasonlított a régi idők nagy mágusviadalaira, melyekről még a mai napig regéket zengenek. Itt nem volt kiemelkedő harci tehetség. A por nép küzdelme volt, s bár nem volt látványos a verseny, igencsak változatos volt.
A megemlékezés tehát véget ért. A jövő új dolgokat hoz.
Baljóslatú jelek
Egyre gyűlnek a felhők Pormeder felett, mióta Nutah megjelent a város mellett. Nem az esőre gondolok, melyet a városra zúdított. A sötétség, gonoszság, bűn fellegei ezek, melyek egyre jobban terjeszkednek a város negyedeiben.
Igen a negyedeiben, mert nem a bűn martalékává vált Mocsárnegyedről írok most. A Kapu negyedben is egyre zavaróbb dolgok történnek, s hogy pontosítsak, most a Bazárban történt dolgokra akarom a lakosság figyelmét felhívni.
Reggeli bevásárló körútomon jártam épp, már megvolt a zöldség és a kenyér, s a hentes felé tartottam, mikor nagyobb csoportosulásra lettem figyelmes. Ez még nem fogott volna meg, ám a tömeg csodálkozó, s rémült hangjai elterelték lépteim abba az irányba.
Az ékszerész boltja előtt csoportosultak, mint ahogy az kiderült számomra a fejek fölött lógó cégérből. Előre tolakodtam a sokadalmon át, míg végre megpillantottam eme tumultus okát.
“Így jár mindenki aki szembeszáll Nutah-hal.”
A kirakat üvegén ezek a szavak virítottak, nagy fekete betűkkel…
S ahogy benéztem az üzletbe, benn felfordulás és pusztítás fogadott. Nem maradt épen egy bútor se, mindenfelé romok a padlón, s az ékszerek is eltűntek a polcokról.
Tekintettemmel egyből az ékszerész hulláját kerestem, a legrosszabbra számítva, ám nem láttam sehol.
Ekkor nyílt az ajtó és egy férfi kísérte ki a tulajt. Az arca megfáradt, horzsolásokkal teli, s amint kifelé lépdelve a csuklóit dörzsölgette, erősen bicegett. Hiába kérdeztük ki tette ezt, nem válaszolt, csak ránk ripakodott, hogy nincs itt semmi látnivaló, szóval oszoljunk. Ennek sokan eleget is tettek. Nekem is eszembe jutott, hogy a hentes vár, s elkapkodják a legszebb husokat, szóval indultam tovább.
Napokra rá jártam újra erre, s míg a pékségben vártam elkaptam egy beszélgetés végét. Arról susmorogtak, hogy a helyzet egyre szörnyűbb a negyedben, s a kapuőrség nincs épp a helyzet magaslatán. Meg valami olyasmiről, hogy megéri fizetni a nyugalmukért.
Szó mi szó felkeltette a dolog a figyelmem, így hát nyitott füllel vágtam át a bazáron.
Félelmet vettem észre az emberek közt, sokan sutyorogtak félőn az istenségről a város előtt, s a fanatikus követőiről, kik az ékszerész is jól elintézték. Pár különvélemény volt csupán kik a bűnnegyedet okolták mindezért, mely a mocsárnál van.
Bárhogy is lesz, még nem késő, tehetünk ez ellen. Emberek ne hagyjuk, hogy napjaink és éjszakáink rettegéssel teljesen teljenek.
Álljunk ki a gonosz ellen. Most még tehetünk valamit…
Pletyka egy kötekedő alakról
Igen érdekes pletykát hallottam a napokban, midőn jól megérdemelt sörömet iszogattam kedvenc kocsmámban. A szóbeszéd igazát magam is csak megerősíteni tudom. A mendemonda főszereplője egy Krigli nevű emberke(itt jegyzem meg, ilyen névvel én is nekimennék az élő fának is), aki, mivel a becsületes munka büdös neki, rettentően unatkozik. Így hát, unalmas perceit megszínesítendő, utazgatással múlatja az idejét. Gyakran megfordul szeretett városunkban is, csak és kizárólag azért, hogy kötekedő magatartásával zaklassa Pormeder lakóit, verekedéssel bontsa a rendet, fittyet hányva törvényeinkre! Lévén jellemtelen, gyáva alak, becstelen tettei után menten el is iszkol, nehogy a törvény szigora lesújthasson rá. Ez az ember nem kímél se öreget, se nőt, se gyereket. Mégis meg lehet érteni őt is. Az információ - melyet több nőtársam is tapasztalatai alapján erősített meg - szerint az úriember rendkívül parányi méretekkel rendelkezik pantallója alatt, ezért nincs sikere a gyengébb nem képviselőinél. Emiatti elkeseredését fojtja kötekedő viselkedésbe, azért ilyen szegény szánalmas balfácán! Nekem mondjuk még nem volt dolgom vele, s bizton állíthatom, nem is lesz, nem vagyok hajlandó lealacsonyodni ilyen alakokhoz. Azért szívesen szembeköpném. Így ezúton kérem jóérzésű érkezőtársaimat, ha látják Kriglit, köpjék le helyettem is!
Vers és novella verseny
Lelkes, és kevésbé lelkes polgárok, akik némi írói vénát éreznek magukban, és van kedvük egy kis megméretetéshez. Hát most itt a lehetőség.
Mint magán Mecénás Vers, és Novella író verseny hirdetek Corvus lakóinak.
A nevezés és részvétel teljesen ingyenes, csak a műveket kell nekem eljutatni egészen 626. évének Orkvonulás havának 31. napjáig. /2009. 10. 31. /
A beérkező pályaműveknek, melyek témái a következőek:
VERS:
„kegyetlen esküvéssel”
„ének a kocsmában”
NOVELLA:
„mikor ledőlnek a végtelen falak”
„az ősi gőzfürdő titka”
A művön kívül tartalmaznia kell a szerző nevét, valamint a kategóriát melybe nevezni szeretné írását. Minden lelkes személy, csak egy művel vehet részt a versengésben.
Mint magán mecénás, a négy kategória 1-1 művét, ami a legjobbnak ítéltetik, fogom díjazni, 1000-1000 arannyal. Valamint egy darab művet a közönség választ, melynek készítője 500 arany jutalomban részesül.
Eredményhirdetés nagyjából az Orkvonulás havának utolsó napjától, két héten belül várható.
Morik Dwoorak.